rss

Kitört a bitcoin-láz

Lassan öt éve, 2013 márciusában mutattam be az itt öt részes sorozatban a bitcoint, melynek címe „Kitörőben a bitcoin-láz” volt. Azért választottam ezt a címet, mert akkoriban a bitcoin ára néhány hónap alatt hatalmas rallyban megközelítette a 90 dollárt. Most 16 ezer. Az egyik tanulság az, hogy érdemes Alapblogot olvasgatni. Másrészt mostanra nagy bizonyossággal kijelenthetjük, hogy a bitcoin-láz teljes egészében kitört és tombol. Továbbá itt az ideje aktualizálni az akkor leírtakat. Kezdjük hát az elejéről.

Mi a csuda egyáltalán az a bitcoin?

Képzeljünk el egy olyan – csak virtuálisan létező – zseton-gyártó gépet, amely előre meghatározott szabályrendszerrel és sebességgel gyártja a – szintén csak virtuálisan létező – zsetonokat. A szabályrendszer nyilvános, mindenki megismerheti. Például tudható, hogy eddig közel 17 millió darab zsetont gyártott le, és ebből végül összesen 21 millió lesz. Ismert az is, hogy beindítása után a gép működését senki ember fia nem tudja befolyásolni, az egészen biztosan az eredeti szabályrendszer alapján fog működni.

Képzeljük el továbbá, hogy a zsetonok tulajdonjogát – mivel azok csak virtuálisan léteznek – egy nyilvántartó rendszer vezeti, ami a zsetonvilág főkönyvébe könyveli el az összes zseton tranzakciót. Ezt a főkönyvet hívjuk blokkláncnak. A zsetonok tulajdonosai digitálisan aláírt utalásokat tudnak kezdeményezni, és ha ez megtörtént, akkor a továbbiakban a nyilvántartó rendszer automatikusan végrehajtja a tranzakciókat. A főkönyvben (blokkláncon) átvezeti az utalni szándékozott zsetonokat az egyik számláról a másikra. Sőt, a zseton-gyártó géphez hasonlóan a nyilvántartó rendszer működésébe sem tud beavatkozni senki, az az előre meghatározott szabályok alapján működik. Így semmiféle hatóság nem tud számlákat zárolni, vagy a rendszer használatából kitiltani valakit.

Ez a két dolog – a zseton-gyártó gép és a nyilvántartó rendszer működése – valójában egyetlen program futásával egyszerre valósul meg. A példában szereplő zsetonok valójában a bitcoinok, és a felvázolt működési sémát a bitcoin rendszere végzi el.

Miért olyan nagy szám a bitcoin?

Egyrészt azért, mert olyan gépet (még ha csak virtuális is), amelynek beindítása után a működésére a világon senkinek sincs befolyása, és az a belekódolt szabályrendszer alapján fog megbízhatóan működni, korábban még nem sikerült konstruálni. Ennek első példája a bitcoin.

Másrészt azért is, mert a bitcoinnal váltunk képessé arra, hogy az interneten közvetlenül egymásnak értéket reprezentáló eszközt tudjunk küldeni. Korábban az interneten kizárólag információt tudtunk megosztani egymással. Ezt úgy tesszük, hogy a birtokunkban levő adatot lemásoljuk, és elküldjük másoknak. Akár e-mailben, akár amikor a szerverünkön tárolt tartalmat mások letöltik és megjelenítik a böngészőjükben. Az információ ezután meglesz nekünk is, és annak is, akinek elküldtük. Ráadásul további végtelen másolat készíthető róla, ami így nem lehet túl értékes. Ezt hívjuk az információ internetének.

A bitcoin azonban – köszönhetően a blokklánc technológiának – megvalósította azt a korábban lehetetlennek tűnő feladatot, hogy miután az interneten elküldtem valaki másnak a bitcoinomat, akkor az nekem már nem lesz meg. Kínálatuk így korlátos maradhat, vagyis alkalmasak érték reprezentálására. Feltaláltuk tehát az értékek internetét. Ez a találmány pedig nagyon messzire fog vezetni.

Kié lesznek az újonnan gyártott bitcoinok?

A bitcoin gyártó gépet működtetni, és a főkönyvet (blokkláncot) pedig vezetni kell. Ezt a munkát a bitcoin programját futtató számítógépek végzik, őket hívjuk bányászoknak. Ugyan ezek a gépek üzemeltetik a rendszert, de a működését nem tudják eltéríteni az eredetileg meghatározott szabályrendszertől. Viszont az elvégzett munkáért cserébe e gépek tulajdonosai kapják az újonnan keletkezett bitcoinokat. Régebben emberek mentek le a bányába, munkájuk gyümölcse pedig a kiásott arany volt. A modern kor virtuális bányászai nem lesznek mocskosak, és bitcoinokat „hoznak a felszínre”.

Hogyan tárolhatóak a bitcoinok?

Számos bitcoin pénztárca program létezik és szabadon letölthető. Számítógépünkre vagy akár a telefonunkra telepítve ezek mindegyike képes bitcoin számlákat generálni, és tranzakciókat kezelni. Ilyen például az Electrum vagy a Jaxx. Azonban az online gépre telepített tárcákkal vigyáznunk kell, hiszen ha számítógépünket hekkerek vagy vírusok támadják meg, akkor ellophatják a bitcoinjainkat. Nagy összeget ne tartsunk ilyen tárcákban.

Sokkal nagyobb biztonságot jelent, ha némi pénzt rááldozva vásárolunk hardware wallet-et, mint például a Bitcoin Trezor, vagy a Ledger Nano S. Ezek tulajdonképpen kis kütyük, melyeket a gépünkre csatlakoztatva használhatunk. Azonban akkor is biztonságban lesz a pénzünk, ha gépünk esetlegesen vírusos.

Mire használják a bitcoint?

Az eredeti elképzelés az volt, hogy a bitcoin lehet majd az internet pénze, ami nem ismer határokat, és fizetésre lehet majd használni. Akár olyan apró, filléres tranzakciók lebonyolítására, amelyet a hagyományos pénzrendszerben nem éri meg végrehajtani, mert a tranzakció költsége nagyobb, mint az átutalni szándékozott összeg. Régebben a bitcoin utalások valóban nagyon olcsók, lényegében ingyenesek voltak.

Mostanra azonban változott a helyzet. Habár ma már gyakorlatilag bármit vásárolhatunk rajta az interneten (repülőjegyet, hotelszobát, szervert bérelhetünk, stb.), ugyanakkor tipikusan mégse fizetésre használják. A bitcoin ugyanis jelenleg a saját sikerének az áldozata. A hálózat maximális kapacitáson működik, és néha még így sem tudja időben végrehajtani az összes tranzakciót. Ennek következtében az utalások néha nagyon belassulnak, és jócskán megdrágultak.

A bitcoint jelenleg sokkal inkább befektetésként, egyfajta digitális aranyként tartják. Rendkívül érdekes tulajdonságai vannak, hiszen alig van olyan eszköz, ami a fennálló pénzügyi rendszertől függetlenül működik, így egyfajta rendszerkockázatra biztosít fedezetet.

Illetve természetesen az utóbbi hónapok alatt kialakult hype során elkezdte venni számos spekuláns, boldog és boldogtalan, akik csak annyit látnak, hogy megy fel az ára, és ők sem akarnak kimaradni a jóból. Nekik fogalmuk sincs, hogy mi ez az egész, hogyan működik, és milyen kockázatai vannak.

Mi az a kriptopénz?

A kriptográfia a titkosítás tudománya. Tipikusan a matematika és az informatika tudományának a határterülete. A bitcoint működtető rendszer manipulálhatatlanságát nagyrészt kriptográfiai trükkök biztosítják. A hasonló alapokon működő manipulálhatatlan virtuális zseton-gyártó gépeket és nyilvántartó rendszereket hívjuk kriptopénzeknek, melyek közül tehát a bitcoin volt az első, és máig a legismertebb.

Jó ötletnek tűnik kriptopénzekbe fektetni a jelenlegi magas árakon?

Ezt nem tudom, de az egészen biztos, hogy a hatalmas árfolyamemelkedésnek meglesz a böjtje. Eljön majd a rettenetes mértékű zuhanás és piaci pánik időszaka is. A mániák és a buborékok így működnek, ilyet sokszor láttunk már a világtörténelem folyamán. Mindössze azt lehetetlen megmondani, hogy a piac holnap, vagy éppen egy év múlva fordul meg. Tehát érdemes óvatosnak lenni, és legfeljebb csak annyi pénzzel játszani, amelynek a teljes elvesztése sem anyagilag, sem pszichésen nem okozna gondot.

Hogyan lehetséges kriptopénzekbe fektetni?

Számos kriptotőzsde üzemel a világon, mint például a Kraken, a Bitstamp vagy a GDAX. Ezek az interneten bárki számára elérhetőek, online lehet számlát nyitni rajtuk. A kereskedés megkezdéséhez azonban túl kell jussunk egy verifikációs folyamaton, amely során mindenféle dokumentum elküldésével igazoljuk a személyazonosságunkat. Ezután euró vagy dollár átutalásával feltölthetjük számlánkat, és kezdetét veheti a kereskedés.

Ugyanakkor érdemes tisztában lennünk azzal, hogy ezek a tőzsdék általában gyengén felügyelt intézmények, és az ügyfelek nem részesülnek semmiféle befektetővédelemben. Huzamosabb ideig értéket tárolni náluk egyáltalán nem ajánlott. A múltban számos esetben törték fel hekkerek egy tőzsde számítógépes rendszerét, és rabolták el kriptopénz vagyonát. Ezután a tőzsde csődbe ment, az ügyfelek pedig nem kapták vissza a pénzüket.

Fontos tudnunk arról, hogy a jelenleg üzemelő kriptotőzsdék az aktuálisan zajló globális hype-ra se személyzeti állományukban, se informatikai infrastruktúrájukban nincsenek felkészülve. A hiányos kapacitások pillanatnyilag hatalmas késéseket okoznak az új felhasználók regisztrációja során, illetve gyakran a be- vagy kiutalt összegek elkönyvelése sem történik meg időben. Előfordul az is, hogy a tőzsdék túlterhelt szerverei egyszerűen lefagynak, és az online számlánk elérhetetlenné válik. Így bármennyire is szeretnénk gyorsan bitcoinhoz jutni, ez a szándékunk elbukhat a kriptotőzsdék lassú adminisztrációján, vagy elégtelen technikai felszereltségén.

A fentieknél egyszerűbb, gyorsabb, ám drágább úton is juthatunk kritpopénzekhez. Létezik olyan Magyarországon is elérhető szolgáltatás, mint például a MrCoin, ahol egy szimpla forint utalást követően rövid időn belül kiutalják számunkra a megrendelt coinjainkat. A dolgunkat megkönnyíti a magyar nyelven elérhető telefonos ügyfélszolgálat, ahol technikai kérdésekben (például pénztárca telepítés) is segítséget nyújtanak. Ugyanakkor a szolgáltatásuk ára a befektetni szándékozott összeg kb. 3%-a, jóval drágább a tőzsdék 0,2-0,3%-os kereskedési jutalékához képest.

A bitcoin közvetve ma már elérhető hagyományos kereskedési csatornákon keresztül is. A sockholmi Nasdaq Nordic tőzsdén vásárolható meg a Bitcoin Tracker One nevű ETN. Ez egy olyan termék, amelynek ára a bitcoin árfolyamát képezi le, mégpedig azért, mert a kibocsátója fedezetként valóban megveszi és tárolja a kellő mennyiségű bitcoint. A legújabb sztori pedig a chicagoi CBOE tőzsdén néhány napja elindult határidős bitcoin kereskedés. Az elkövetkező napokban és hetekben néhány további tőzsde is bevezeti a saját bitcoin határidős termékét.

Hogyan adózik a kriptopénzeken elért árfolyamnyereség?

A kriptopénzek jogi besorolása nehézségekbe ütközik. Ezek olyan újfajta eszközök, amelyhez hasonlóak korábban nem léteztek, így egyetlen jogi kategóriába se suvasztható be egyértelműen. Márpedig adóvonzat szempontjából egyáltalán nem mindegy, hogy milyen eszköz kereskedésével érünk el árfolyamnyereséget, a különböző fajta eszközökre más-más szabályok vonatkoznak. A NAV által kiadott vélemény szerint mivel más kategóriába nem sorolható eszközről van szó, ezért a kriptopénzeken elért árfolyamnyereség egyéb jövedelemnek minősül. Természetesen ez a kategória adózik a legelőnytelenebbül.

A 15% szja. levonása mindenképpen indokolt, de további 22% EHO-t is meg kell fizetni, mégpedig felső határ nélkül (igaz, ezt csak a keletkezett jövedelem 82%-ára vetítve kell számolni). Vagyis összességében a jövedelem kb. harmadát kell leadózni, ami a hagyományos (szabályozott) tőzsdékről származó jövedelem adóterhénél sokkal nagyobb.

A szabályozás igazi rákfenéje viszont az, hogy az egyéb jövedelmeknél az adóalap nem csökkenthető a kereskedés során elszenvedett veszteségekkel. Vagyis ha egy adott évben az egyik ügyletünkön nyerünk 1 millió forintot, a másikon meg vesztünk 10 milliót, a szabály szerint ez utóbbi veszteség nem vehető figyelembe, míg az 1 milliós nyereség adóvonzata után tartja a markát az adóhatóság. Ami teljesen nonszensz. A szabályozás a kriptopénzbe fektetőket jövedelmük eltitkolására ösztönzi, hiszen egy ellenőrzés során az ügyletek feltárásával akár a valós jövedelmük sokszorosát is követelheti rajtuk a NAV. Inkább be sem vallják. A jogalkotó régi tartozása a kérdés megnyugtató rendezése, amely az adóbevételek emelkedését okozná.

Merre tart a kriptovilág?

Mostanában mindenki a kriptopénzekről beszél, láthatóan ez a fogalom már beszivárgott a köztudatba. Az igazán nagy találmány azonban nem ez. Sokkal izgalmasabb sztori az olyan blokklánccal működtetett platformok megjelenése, amelyek felhasználási köre sokkal szélesebb, mint a sima pénzzé. Erre példa az Ethereum. Az Ethereumban nem csak utalni tudunk, hanem okos szerződéseket köthetünk, önműködő vállalatokat hozhatunk létre, vagy saját coint bocsáthatunk ki. Amik már nem is szimplán kriptopénzek, hanem kriptoeszközök. De részletes bemutatásuk már túlmutat e cikk keretein.

Kapcsolódó tartalom

Vérszerződések az interneten - A kőpénztől az okos szerződésig

Kriptolufi