rss

Az Ethereum és a blokklánc-evolúció hét lépcsőfoka – BlokkolóÓra 239-240.

Szerző: DeFizz

Kezdetben teremték a fejlesztők a Bitcoint és az Ethereumot. Azóta azonban a kriptovaluták nem statikusak, sőt kifejezetten egyfajta evolúció zajlik a hatékonyabb és jobban használható megoldások irányába. Hol tart a fejlődés, és mi a 2023-as befektetési narratíva?

A kriptóeszközök világa nemhogy nem statikus, de igen gyorsan változik is, nem véletlen, hogy a szabályozók is nehezen tartanak lépést vele. Mire kifejlesztenének egy új jogszabályt, ami pár év is lehet, addigra esetleg sok minden másként működik, és írhatják is át. Miközben még sokan a Bitcoin mibenlétének definiálásával (vagy létjogosultságának kétségbe vonásával) vannak elfoglalva, ezeket a kérdéseket az iparág már régesrég túlhaladta.

A fapadosok és a blokklánc-trilemma

Az eredendő “ősbűn”, pontosabban inkább adottság, hogy a Bitcoin és az Ethereum hálózatok nem skálázhatók. Azaz nem lehet rajtuk nagy mennyiségű tranzakciót lebonyolítani (elfogadható áron és sebességgel). Ennek műszaki, erőforrás-szűkösségre is visszavezethető okai vannak. Hasonlóan ahhoz, ahogy a légitársaságok sem tudnák az összes utast, a tömegeket olcsón a business class vagy az első osztály színvonalán kiszolgálni. Akkor sem, ha akarnák vagy parancsba adnák nekik.

A dilemmát a “blokklánc-trilemma” kifejezés foglalja össze. Lényege, hogy a blokkláncokban fontos három elem: a decentralizáció, a biztonság és a skálázhatóság közül nem lehet mindhárom optimális szintjét egyszerre elérni. Az egyik tulajdonság növelése egy másik gyengüléséhez vezet. A blokkláncok fejlesztése nagyrészt arról szól, hogyan próbálják ezt a három feltételt optimálishoz közeli szinten kiegyensúlyozni.

A blokklánc-trilemma. Háromból kettőt választhatsz. Forrás: Vitalik Buterin.

Az Ethereum és a Bitcoin láncok fejlesztői (vagyis a fő blokkláncuk, a “mainnet”) a biztonságos és decentralizált, de lassú megoldás mellett szavaztak még évekkel ezelőtt. Így a verseny most különböző, ezeket kiegészítő és alternatív blokkláncok megteremtéséért folyik. Vagyis a jó skálázhatóságért, legalább elfogadható biztonság és decentralizáció mellett.

Lásd még:

A bitcoin-fizetések jövője – ne menj páncélszekrénnyel bevásárolni a piacra!

Három- és négygenerációs elméletek

Eléggé leegyszerűsítve a blokkláncok három és négy generációjáról ír az Investopedia és a Ledger.com is, ahol az elsőt a Bitcoin, illetve általában a decentralizált, digitális fizetőeszközök létrejötte jelenti. A második az Ethereum és más okosszerződés-hálózatok megszületéséről szól. A harmadik pedig az említett skálázhatóság szakasza, a negyedik a még ismeretlen technológia. De sokan sokféle más osztályozást használnak, hol jól, hol rosszul.

Az Ethereum maga is folyamatos, bár meglehetősen lassú fejlődésen megy keresztül. A The Merge nevű fejlesztés, amelynek során az erőforrásigényes (a Bitcoinéhoz hasonló) proof-of-work rendszerről áttért a proof-of-stake rendszerre, sok évig váratott magára. De miután ez szeptemberben megvalósult, némi gyorsulás látszik az Ethereum fejlődésében. (Nemrég egy következő jelentősebb, Shapella névre keresztelt frissítés is lezajlott, mely lehetővé tette a lánc biztonságáért felelő validátorok jutalmainak a kiutalását.)

A gyorsításra szükség is lehet, mert az Ethereumot sok konkurens blokklánc próbálja előzni, megszorongatni. Így az úgynevezett második rétegű (layer 2) megoldások, mint az Optimism és az Arbitrum. E két Ethereum kompatibilis skálázási megoldás tavaly tűnt fel, és eléggé viharos sikert aratott. Jelentős tőkét vonzottak például a DeFi (a decentralizált pénzügyek) világában.

A layer 2-megoldások úgy működnek, hogy a saját hálózatukon, kötegelve dolgozzák fel az adatokat (erre utal a rollup elnevezés). Majd csak ezen műveletek egyfajta esszenciáját, ellenőrző adatait írják bele az Ethereum mainnet láncba. Ez olcsó és gyors megoldás, előnye költségoldalon egyértelmű. Az Ethereum – az összetett okosszerződések esetében nagyon gyakran legalább 10-100 dollár között mozgó horribilis tranzakciós költségeit (a gas fee-t) hozzávetőleg 10-100 centre redukálták.

Az Ethereum-klónok kora

A megbízások így nagy eséllyel gyorsan teljesülnek, akár 1-5 másodperc alatt is, és ritka a sorban állás, a dugulás a rendszerben. Ezeket a megoldásokat azonban kevésbé tartják biztonságosnak, mint az Ethereum fő hálózatát (a mainnetet), és a decentralizáció is alacsonyabb fokú.

Volt, van azonban a fejlődésnek egy másik ága is, ami leginkább talán 2021-ben és 2022 elején volt erős narratíva a kriptóágazatban, de ma sem elhanyagolható. Ez pedig az Ethereum-klónoké és riválisoké, amelyek többé-kevésbé hasonlítanak hozzá, sok megoldást átvesznek tőle és többé-kevésbé kompatibilisek is vele. De mégiscsak teljesen önálló blokkláncok (Avalanche, BSC, Fantom, Near, Polygon, Solana stb.).

(Egyes források a blokklánctól eltérő adattárolási módszereket használó, vagy a mesterséges intelligencia integrálásán alapuló kriptoeszközöket is önálló fejlődési szakasznak tartják, például itt. Vagy pedig új, ma még nem is ismert technológiák megjelenését jósolják. A “layer 0”-nak is nevezett blokkláncok blokkláncairól pedig itt írtunk.)

Minden bizalom alapja az ellenőrzés

Március végén az Arbitrum blokklánc nagy érmekibocsátást hajtott végre. Az ARB tokeneket több mint félmillió számlára ingyen, a “levegőből pottyantották” (úgynevezett airdrop-on keresztül osztották ki a rendszer korai felhasználóinak). De sok szakember szerint mire az Arbitrum (és az Optimism) megérkezett, befutott, addigra lényegében el is avultak.

Az ether és az optimism érmék árfolyama. (Tradingview.com)

Az új narratíva, ami 2023 nagy részét uralhatja majd, már nem az optimistic, hanem a zk (zero knowledge) típusú rollup lesz. Ez egy bonyolult kriptográfiai eljárásra utal, amely azonban fejlettebb és nagyobb fokú biztonságot tesz lehetővé. Dióhéjban és leegyszerűsítve, az optimistic rollup-ok azt feltételezik, hogy egy tranzakció érvényes, mindaddig, amíg az ellenkezője be nem bizonyosodik. Ez egy gyors és olcsó eljárás. A zk rollup-ok viszont csak akkor tekintenek érvényesnek egy tranzakciót, ha előbb meggyőződtek a helyességéről, ellenőrizték azt.

A blokklánc-evolúció hét lépcsőfoka

Így a zk rollup sok publikáció szerint fejlettebb, megbízhatóbb, mint az optimistic verzió, de bonyolultabb is, és ezért vannak lemaradásban velük a fejlesztők. Sokáig csak egy-egy szűkebb területre specializálódott zk rollup-okat sikerült leprogramozni, de márciusban, egymástól pár nap eltéréssel elindult az első két univerzális (EVM-kompatibilis) hálózat. Mégpedig a Polygon-féle zkEVM és a zkSync. De számos másik készül még, valóságos zk-dömping várható az idén és jövőre.

Hogy még bonyolultabb legyen a dolog, valamikor a jövőben az Ethereum mainnet is kibővülhet egy sharding-nak nevezett skálázási megoldással. Bár ez sem teszi feltétlenül feleslegessé a többit, lehet, hogy inkább csak támogatni fogja azokat. (A Bitcoin egyébként attól, hogy az első szinten van, még nem feltétlenül elavult.) A mi saját blokklánc-evolúciós lépcsőnk az ismeretek jelenlegi szintjén most így néz ki:

Blokklánc-generációk

  1. A Bitcoin és klónjai (például Litecoin).
  2. Az Ethereum és az okosszerződések megszületése.
  3. Ethereum-klónok és riválisok (Avalanche, BSC, Cosmos, Fantom, Near, Polkadot, Polygon, Solana stb.).
  4. Kezdeti layer 2-megoldások:  Ethereum optimistic rollup-ok (Arbitrum, Optimism) és a Bitcoin Lightning Network.
  5. A jelen trendje: a fejlettebb layer 2-k, a zk rollup-ok: zkEVM, zkSync, ScrollZKP, Starknet stb.
  6. A jövő: Ethereum sharding támogatású layer 2?
  7. Más jövőbeli technológiák? (AI-integráció, nem-blokkláncalapú kriptók, ma még ismeretlen eljárások.)

Airdrop-lázban égnek a befektetők

Miután a rollup-ok szervezői, fejlesztői több esetben eléggé centralizált megoldásokat hoztak létre, emiatt sok kritika éri őket. Az egyik elmozdulási mód a decentralizáció felé, ha szavazó (governance) kriptóérmék kibocsátásával, DAO (decentralizált, automatizált szervezet) létrehozásával demokratizálják a blokklánccal kapcsolatos döntéseket. Ennek jegyében történt az Optimism OP és az Arbitrum ARB tokenjeinek kibocsátása is, részben ingyen kiosztva (airdropként).

Nem mellesleg ezek nagyon jó üzletnek bizonyultak a magánbefektetők számára, több ezer, sőt pár tízezer dollárokat is lehetett szerezni viszonylag kis kockázat és mérsékelt munkaráfordítás árán. Így most még többen mozdultak rá az üzletágra, és dolgoznak azon, hogy ne maradjanak ki a következő airdrop-ból. A zk rollup-ok közül pedig jó néhánytól várható, hogy airdrop-ot hajtsanak végre (például zkSync, ScrollZKP, Starknet, Linea stb.).

Szerző: DeFizz

Kapcsolódó tartalom

2023-ban sem halt meg a bitcoin

Mitől olyan nagy biznisz az Ethereum?

Amikor lába kél félmilliárd dollárnak – BlokkolóÓra 197.