2024. 01. 08.
Kriptós körökben régi hagyomány a bitcoin halálát előrejelző cikkek gyűjtése és naplózása, feljegyezve a megjelenés időpontját és az aktuális bitcoin árfolyamot is. Több honlap is erre specializálódott, például ez. A számláló 474-nél tart, a közelgő elhalálozást már legalább ennyiszer bejelentették számos neves médiumon, írt róla többek között a Financial Times, Wall Street Journal, Economist, Bloomberg, Reuters, CNBC, Forbes, MarketWatch, The New York Times, The Washington Post, Barron’s. A hamarosan beköszöntő véget már beharangozták egykori jegybankelnökök (pl. Ben Bernanke, Alan Greenspan), Nobel-díjas közgazdászok (pl. Robert Shiller, Joseph Stiglitz) és sztár hedge fund menedzserek (pl. Ray Dalio, Warren Buffett). A “Why bitcoin will fail”, a “Bitcoin is dying” vagy a “Rise and fall of bitcoin” című cikkeket olvasgatva az ember rohanna eladni a bitcoinjait. Ezek az írások amúgy 2011-ben, 3 dolláros árfolyam mellett születtek, de a címek később sem váltak kevésbé fenyegetővé.
2022 novemberében, az FTX csőd után az Európai Központi Bank is beállt a sorba. Az ECB blogján “Bitcoin’s last stand” című írásában arról elmélkedik a szerző, hogy éppen az árfolyam utolsó, mesterségesen előidézett fellélegzésénél tartunk mielőtt a bitcoin végleg irrelevanciába süllyedne. Mégpedig függetlenül az FTX csődjétől, hiszen előre lehetett tudni, hogy így fog történni.
A Hold Alapkezelőben is divatos újra és újra tulipánhagymázni és temetni a bitcoint, és természetesen nem szégyen csatlakozni a fenti neves társasághoz. 2022-es év végi értékelőjében Vakmajom örvendezett azon, hogy összeomlott a kriptoeszközök árfolyama és 20 évnyi stagnálást prediktált. De mint tudjuk, jósolni nehéz, különösen ha a jövőről van szó. Vakmajom előrejelzése néhány napig állta meg a helyét, januárban ugyanis a bitcoin árfolyama közel 50 százalékos robbanással indított, 2023-ban pedig összesen 156 százalék emelkedést hozott le.
A bitcoin tehát csak nem akar kimúlni. Egészen nyilvánvaló, hogy valami lényegeset kitartóan nem vesznek észre a halálvárók. Azt hiszem, hogy aki közel van a centrumhoz, az hajlamos lebecsülni a decentralizáció erejét és szükségességét. Én mindenkinek inkább a bitcoin kitartó tanulmányozását javaslom, már aki valóban kíváncsi arra, hogy 13 év alatt miért százezerszerezett az árfolyama, és hogy mit várhatunk tőle a jövőben.
Nekem úgy tűnik, hogy a bitcoin azon a mániákkal és összeomlásokkal tűzdelt, hepehupás világhódító úton jár, amelyet többször leírtam már. Ezt az utat eddig látványosan a feleződéshez kapcsolt négy éves ciklusok jellemezték. Az alábbi táblázatban az látható, hogy melyik évben hogyan teljesített az árfolyam, zölddel az emelkedő, pirossal pedig a csökkenő éveket jelöltem.
A grafikonon pedig a bitcoin árfolyama mellett azt ábrázoltam, hogy hogyan néz ki, ha kisimítjuk a ciklusait. A négy éves mozgóátlaggal simított árfolyam töretlenül emelkedik. Egészen elképesztő módon a bitcoin történetében még nem volt egyetlen olyan nap sem, amikor ez lefelé mozdult volna. Talán én vagyok a vak, de ebbe én nem látom bele a közelgő enyészetet.
A gyászjelentő cikkek egy része azzal érvel, hogy a bitcoin egyszerűen csak egy Ponzi-séma, egy piramisjáték, ami pusztán a nagyobb bolond elvén alapszik. Vagyis csak azért veszek bitcoint, mert arra számítok, hogy majd jön egy nálam nagyobb bolond, aki majd megveszi tőlem drágábban. Ezek a rendszerek pedig fenntarthatatlanok, vagyis egy ponton a bitcoin majd összeomlik és meghal.
Mindezzel amúgy részben még egyet is értek. Azzal a kitétellel, hogy amióta a világ feladta az árupénzt és jól megfontolt okból áttért a belső érték nélküli (fiat) pénz használatára, azóta túl könnyű belecsúszni abba, hogy a pénz kibocsátása is Ponzi-sémában történjen. Félő, hogy jelenleg is valami ilyesmi zajlik a világban, vagy ha még nem, akkor pengeélen táncolunk. Erős meggyőződésem, hogy a pénzügyi rendszerünk a ma ismert formájában fenntarthatatlan alapokra épült. Talán egy ponton majd összeomlik és meghal.
A pénzrendszerrel vagy annak fenntarthatatlanságával kapcsolatos kérdéskör persze bonyolult és összetett, és mint a világ dolgainak általában számos összefüggése, sok aspektusa van. Nem aláznám magamat azzal, hogy egy bekezdésben, hangzatosan de leegyszerűsítve és végtelenül felületesen érveljek mellette. A kifejtése ugyanakkor meghaladja ennek a cikknek a kereteit. Egyszer majd talán megírom. Aki valami fílinget szeretne ezzel kapcsolatban, az olvassa el az ideális pénzrendszeres sorozatomat, itt kezdődik. Mégis, hogy ne hagyjam teljesen magára a kedves olvasót, egy-két aspektusát alább kiemelem.
Az USA államadóssága GDP arányosan így néz ki:
Ez bizony néhány évet leszámítva folyamatosan emelkedik. Négy évtized alatt a négyszeresére. Voltak benne stagnálások is, de azért nagyjából ha bármikor vásároltam volna egy tízéves amerikai államkötvényt, akkor a lejáratkor már nem csak nominálisan, hanem GDP arányosan is magasabb lett addigra az adósságállomány. Amerika nem termelte ki a felvett a kölcsönt. Abból tud engem kifizetni, ha talál egy nálam is nagyobb bolondot, aki még a nagyobb adósságszint mellett is hajlandó neki kölcsönt adni. Az amerikai gazdaság persze nagyon erős, de annyira nem, hogy GDP arányosan örökké növekvő adósságot fenn tudjon tartani. Engem ez eléggé emlékeztet egy Ponzi-sémára.
Persze az amerikai költségvetési folyamatokat talán rendbe lehet tenni, és akkor nem lesz baj. Vagy az is lehet, hogy majd a Fed következmények nélkül tud annyi államkötvényt vásárolni, amennyit csak akar. Vagy csak rá kell nézi Japánra, ahol sokkal magasabb az államadósság, de a jen erősödik, az infláció a cél, a kamat pedig nulla közelében. Vagy jön az AI, és olyan hatékonyságnövekedést okoz, hogy ihaj! Na például ezek azok a kérdések, amelyeket itt most nem járok körül.
Annyit azonban az eddigiek alapján is megérthettünk, hogy talán nem teljesen hülyék azok, akik túlságosan is kockázatosnak látják a fenti folyamatot ahhoz, hogy megtakarításukat teljes egészében hitelpénzre/fiat pénzrendszerre alapozzák. És nincsenek kevesen. Számukra a kérdés leegyszerűsítve valahogy így fogalmazódik meg: “A gazdaság működéséhez szükség van valamilyen olajozásra, ezt a feladatot a pénz látja el. A pénz kibocsátása hatalmas üzlet, hiszen a pénzt a jegybankok ingyen nyomtatják, mégis drágán adják el. Amíg a bolondok drágán megveszik a belső érték nélküli pénzt, addig nincs baj. A jegybankokban laza szabályok alapján néhány ember dönt a pénzkibocsátást szabályozó paraméterekről és folyamatokról, és ezeknek az embereknek és az őket kinevező politikusoknak is megvannak a saját érdekei, ami nem feltétlenül egyezik a köz érdekével. A pénzkibocsátás monopóliumával csúnyán vissza lehet élni vagy akár rossz szándék nélkül el lehet azt rontani. Előbb-utóbb valamelyik megtörténik. Ha elfogynak a bolondok, akik drágán veszik az ingyen gyártott pénzt, akkor a Ponzi-séma összeomlik. Melyik Ponzi-sémára alapozzam a megtakarításaimat? A néhány ember egyedi döntéseire alapuló, limit nélkül kibocsátható fiat pénzre? Vagy egy megváltoztathatatlan programkód által irányított, kiszámítható szabályok alapján és felső limittel kibocsátott kriptopénzre?”
A jó választ természetesen nem tudom. De szerintem érdemes diverzifikálni. És a fentiek alapján talán érthetővé válik, hogy a bitcoin hívők sem feltétlenül azt állítják, hogy a bitcoin ne lenne piramisjáték. Csupán azt, hogy egy jobb piramisjáték, mint a fiat pénz. Vagyis később fog összeomlani. És ezek hosszú, évtizedes folyamatok, senki se várjon a közeljövőben hatalmas omlást.
Bitcoint tipikusan két fő megfontolásból szoktak vásárolni. Az első a diverzifikáció, vagyis hogy a fenti érvek mentén ne mindenünket a fiat pénzrendszerre tegyük fel. A második a gyászjelentők által is lehivatkozott klasszikus piramisjáték motiváció: akik mániás időszakokban rövid távú haszonszerzés céljából veszik a bitcoint, hogy aztán egy nagyobb bolondnak eladják (ha tudják). Ezeknek az időszakoknak az áremelkedése ezért valóban fenntarthatatlan. (A harmadik fő vásárlási motiváció lehetne az illegális tranzakciók végrehajtása, de nem az. A bitcoint szokták azzal gyanúsítani, hogy a bűnözők pénze. Ez szimpla hazugság, a blokklánc elemzésével kimutatható, hogy ez nincs így. A bitcoint alig használják bűnözésre.)
Mániában a diverzifikációs céllal bitcoint tartók portfóliójában eltolódnak az értékarányok. A nagy áremelkedés miatt túl magas lesz a bitcoin súlya, ezért inkább az eladói oldalon lépnek piacra. A mániát követő zuhanásban aztán a gyászhírnökök bejelentik a közelgő elhalálozást. Nem látnak túl a piramisjáték bitcoin tartási motiváción, egyáltalán nem veszik észre a diverzifikációs célú motivációt. Az ECB blogírója is túl elfogult a saját üzemeltetésű pénzrendszere javára, nem jut eszébe, hogy létezhet alternatíva. Így azt gondolják, hogy egy klasszikus piramisjáték/tulipánhagyma összeomlást látunk, és ezekből soha nincs felállás (ami azért gyanús lehetne nekik, mert a bitcoin már néhányszor mégis felállt). Pedig a fenéket, a diverzifikációs célú bitcoin tartók portfóliójában ilyenkor lecsökken a bitcoin súlya, ezért ezúttal vásárolni fognak, mégpedig a mániában realizált profitnak köszönhetően az eredetihez képest magasabb összvagyon felett rendelkezve. Ráadásul a mániák alatt újabb tömegek kezdik el tanulmányozni a bitcoint és értik meg az előnyeit, ami addicionális diverzifikációs célú keresletet jelent. És mivel a bitcoinok összmennyisége már alig emelkedik, ezért az ára az előző ciklushoz képest magasabb szinten stabilizálódik.
Zárásként ismét csak azt javaslom mindenkinek, hogy tanulmányozza a bitcoint. És aztán mindenki döntse el saját maga, hogy az elérhető Ponzi-sémák között melyikben vesz inkább részt.