2014. 11. 26.
Amerika külkereskedelmi mérlegének egyenlege az 1970-es években negatívba csúszott, és azóta a deficit egyre csak nő. A válság kicsit javított a helyzeten, de a lényegen nem változtatott. Az USA évtizedek óta több pénzt költ el külföldön, mint amennyiért a külföld tőle vásárol, jelenleg havi 40 milliárd dollár a különbség. Ez pedig nem kevés, az éves magyar GDP majdnem harmada.
Némileg enyhít a képen, ha a folyó fizetési mérleget nézzük. Vagyis figyelembe vesszük a jövedelmek egyenlegét is, tehát az amerikaiak által külföldön megkeresett és hazavitt pénzek többletét a külföldiek által Amerikában megkeresetthez képest. Alapjában véve a helyzeten azonban ez sem változtat, az ország így is régóta deficites. Lényegében az USA legfőbb exportterméke a dollár, azt adja el szerte a világon, és cserébe mindenféle árut, alapanyagot kap. Ezzel kapcsolatban pedig két kérdés merül fel. Az első:
Mégis, miért nem fogy el a pénz Amerikában, ha az csak kifelé áramlik onnét?
Azért, mert nem csak kifelé áramlik. A külföldre került pénz tipikusan úgy kerül vissza, hogy a külföldiek amerikai állampapírt vásárolnak a dollárjukon. Tulajdonképpen visszaadják a lóvét az amcsi kormánynak, persze csak kölcsönbe, amely elkölti, és így újra bekerül az USA gazdaságába. És aztán persze előbb-utóbb ismét külföldön köt ki.
De azért sem fogy el a pénz, mert a Fed évekig szorgosan nyomtatta a dollárokat, a dolláreső épp csak mostanában állt el. Elképesztő távlatokat nyitna számomra, ha egy papírlapra ráírnék egy számot, aláírnám, és a világ minden tájáról a színem elé hoznák a legjobb/legszebb/legértékesebb árucikkeket, amiket csak képesek előállítani, és egymás alá licitálva versengenének a papírfecnieimért. Valószínűleg egy idő után én is rákapnék arra, amire Amerika, és számolatlanul gyártanám ezeket. Nincs ebben semmi meglepő.
Végül a pénzutánpótlás jöhet még kereskedelmi banki pénzteremtéssel, vagyis belföldi hitelezéssel is. Erre most nem térnék ki részletesen, korábban írtam a folyamat problémáiról, pl. hogy hogyan vezethet megtakarítási válsághoz.
Összefoglalva, azért nem fogy ki az USA a lóvéból, mert egyrészt a külföldiek hajlandóak a termékükért kapott pénzt kölcsönbe mindig visszaadni, hogy Amerika újra és újra vásároljon tőlük. Másrészt Amerika papírfecnit (ún. pénzt) nyomtat, és ezért cserébe árut kap más országoktól. Hát, egyik folyamat sem néz ki örökké fenntarthatónak, előbb-utóbb kiborul a bili. Amivel kapcsolatban nyomban felmerül a második kérdés:
Mégis, a külföldiek miért fogadják el a dollárt, miért partnerek a fenntarthatatlan folyamatokban?
Az ügy mögött természetesen a hit áll. Amíg hisszük, hogy a dollár értékálló, vagy legalábbis nincs jobb, addig elfogadjuk. Ha erre a hitre Amerika túlzott mértékben és túl sokáig épít, akkor egyszer csak kétségek merülnek fel, és a dollár összeomlik. Persze mi az, hogy túlzott mértékben és túl sokáig, ezt ember meg nem mondja, évtizedekig működhet még a status quo.
Amúgy nemzetközi szinten pontosan ugyanarról a hipnózisról van szó, mint amit az előző részben kifejtettem. Amerikán belül éppen úgy halmoznak fel elképesztő mértékű pénzkészletet a vagyonosok, ahogy nemzetközi szinten néhány nagy megtakarító ország is. A hipnózisuk közös: az amerikai pénz értékálló. Viszont az egyre több és több megtakarítás éppen az értékállóságot veszélyezteti.
Még az sincs kizárva, hogy az USA hamarosan nem fog többé dollárexportra szorulni. Az országban zajló palagáz- és palaolaj-forradalom következményeként ugyanis egy évtizeden belül a szénhidrogén importja akár exportba is fordulhat. Aminek eredményeként a folyó fizetési mérlege közel kerülhet az egyensúlyhoz.
Bárhogyan is lesz, egy ideális pénzrendszer nem kockáztathatja meg azt, amit Amerika csinál. Túlságosan veszélyes ekkora pénzkészleteket felhalmozni, mert ha aztán valamiért egyszerre áramlanak a reálgazdaságba, akkor inflációt és felfordulást okoznak. Egy ideális pénzrendszert úgy kell megtervezni, hogy egy beépített védelmi mechanizmus dolgozzon a hasonló egyensúlytalanságok ellen, illetve kezelje azokat, ha mégis kialakulnak. E mechanizmus megkonstruálása még hátravan.
A sorozat következő része: Progresszív ÁFA
A sorozat előző része: Hipnózis által épült világ