Rohamos növekedésnek indult a profi befektetők által többnyire aktívan kezelt, pusztán kriptoeszközökbe fektető hedge fundok kezelt vagyona: míg tavaly duplázódott a piac, idén akár már háromszoros, négyszeres növekedés sem elképzelhetetlen. A Covid-válság bebizonyította, hogy a bitcoinnak helye van a befektetési portfóliókban és a szabályozói bizonytalanság eloszlása miatt is egyre nagyobb a kereslet a virtuális eszközök iránt. Bár látványosan híznak a kriptós hedge fundok, még mindig viszonylag kis részét adják mind a kriptodevizák, mind pedig a mainstream vagyonkezelés piacának, így hatalmas a növekedési potenciál. 2018 óta egyébként Magyarországon is működik ilyen hedge fund.
Jelentős növekedés, de még mindig kis piac
Pár éve még csak programozók egy szűk köre kereskedett a bitcoinnal vagy más kriptodevizákkal, mára viszont már a vagyonkezelés ászainak számító hedge fundok is egyre szélesebb körben foglalkoznak virtuális pénzekkel. 2019 végére már a PwC adatai szerint 150 színtisztán csak virtuális pénzekkel kereskedő hedge fund működött a világon, összesen mintegy 2 milliárd dollárnyi kezelt vagyonnal.
Ez duplázódást jelent a 2018-as értékhez képest, amikor még csak 1 milliárd dollár forgott az ilyen alapokban.
Az alapok átlagos kezelt vagyona is duplázódott, ami azt jelenti, hogy nemcsak a rengeteg új belépő miatt nőtt az összvagyon, hanem egy-egy régebbi alap iránti befektetői érdeklődés is nőtt. Míg 2018-ban átlagosan 21,9 millió dollárt kezeltek a kriptós hedge fundok, 2019-re már 44 millió dollárra nőtt az átlag.
A legtöbb alap (97%) egyébként elsősorban a bitcoin árfolyammozgását igyekszik megjátszani, a többi kriptodeviza inkább másodlagos, kiegészítő szerepet tölt be a portfóliókban.
A legtöbb kriptós hedge fund, a piac mintegy 90%-a egyébként kifejezetten nagy vagyonú ügyfeleknek kínál vagyonkezelést vagy family office-ként működik. A maradék 10% kockázati tőkealapokat vagy alapítványokat szolgál ki.
A nagy növekedés ellenére a kriptós hedge fundok még mindig egy viszonylag kis szeletét adják a kriptopiacnak és a hedge fund piacnak is. Világszerte a hedge fundok a Statista adatai szerint mintegy 3141 milliárd dollárnyi vagyont kezeltek 2019 végén, ezen belül a kétmilliárdos összeg szinte elhanyagolható.
A kriptodevizák piaci kapitalizációja pedig 271 milliárd dollár volt 2019 végén, még ezen belül is kis összegnek számít a kétmilliárd dollár. Látszik, hogy a piac jelentős részét még mindig a lakossági befektetők, bitcoinbányászok tartják a kezükben, nem pedig az intézményi vagyonkezelők.
A kriptopiac egyébként nagyon felpörgött a Covid-krízis ideje alatt, a top5 kriptodeviza értéke most már magasabb, mint 2019 végén a teljes piacé.
Mi lesz a kriptós alapok jövője?
Bár nagyon apró szeletét képezik a kriptodevizás hedge fundok a teljes piacnak, a növekvő tendencia egyértelmű, idén pedig több olyan dolog is történt, ami miatt egyre több profi befektetőnél kerülhet ismét célkeresztbe a kriptó.
A koronavírus-válság például bebizonyította, hogy lehet helye a bitcoinnak vagy más kriptoeszközöknek a befektetési portfóliókban, hiszen csak minimálisan korrelálnak a tőzsdékkel. Bár eleinte a bitcoin például még nagyobbat is esett, mint a legtöbb részvényindex, a virutális deviza gyorsan magára talált és új magaslatokba szárnyalt.
Az év egészét tekintve több mint 70%-os emelkedés után kijelenthető, hogy eddig 2020 egyik legjobban teljesítő eszköze a bitcoin.
Ez volt az első olyan alkalom, hogy egy komolyabb válság alatt megfigyelhettük a bitcoin teljesítményét és bár közel sem úgy mozog, mint egy hagyományos menekülőeszköz, mint például az arany, azért látszik rajta, hogy van diverzifikációs értéke.
Akár a részvények esetében, azért a bitcoinnál is megfigyelhető egy olyan tendencia, hogy a krízis alatt sok olyan lakossági kisbefektető szállt be, akik korábban az életükben nem foglalkoztak ilyen eszközökkel. Ezt hajtotta többek közt az is, hogy olyan mainstream fintechcégek kezdtek el nemrég kriptót kínálni, mint a Revolut vagy a Robinhood.
Szintén a keresletet hajtja az, hogy egyre több országban kezd kikristályosodni az, hogy pontosan milyen pénzmosási szabályokat kell betartania azoknak a cégeknek, illetve magánszemélyeknek, akik virtuális devizákkal szeretnének kereskedni.
Az Egyesült Államokban például legálisan kínálhat kriptotőzsdei szolgáltatást az a vállalat, amely
- regisztrál a pénzügyminisztérium pénzügyi bűncselekményekkel foglalkozó hivatalánál, a FinCEN-nél, mint pénzügyi szolgáltató,
- betartja az amerikai pénzmosás-ellenes törvényeket és ennek céljából jogi megfelelési osztályt és az előírt ügyfél-átvilágítási rendszereket is használni kezdik,
- rendszeres jelentéseket készítenek a FinCEN-nek a forgalmukról és minden gyanús esetet soron kívül bejelentenek a hivatalnak.
Míg pár éve még ez elképzelhetetlen volt, mára már egyre több hagyományos bank áll szóba a kriptotőzsdékkel, megkönnyítve ezzel az intézményi szereplők hozzáférését is a virtuális pénzek piacaihoz.
Sosem látott növekedés jöhet idén
Bár komoly növekedési potenciál előtt áll a piac, azért a különféle hedge fundok közt is nagy különbség van hozam, méret és vagyonkezelési módszertan tekintetében is.
2019-ben például 70 kriptós hedge fund zárt be a Bloomberg adatai szerint, azok közül is, amelyek túlélték az évet, kevés olyan alap maradt, amely meg tudta ugrani a 100 millió dolláros kezelt vagyont.
Nagyon úgy néz ki, hogy mint sok más szektor, a kriptós hedge fundok piaca is koncentrálódik: a legnagyobb szereplők még nagyobbra híznak, az új belépőknek pedig egyre nehezebb lesz a kitörés.
Ékes példa erre a Grayscale Investments esete, amely júliusban két hét alatt 1 milliárd dollárral tudta növelni kezet vagyonát. A Grayscale egyébként július végi adatok szerint 5,1 milliárd dollárt kezelt, ami azt jelenti, hogy csak ez az egy alapkezelő majdnem kétszer akkorára hízott a koronavírus-válság alatt, mint AMEKKORA TAVALY ÉV VÉGÉN VOLT.
Érdemes megjegyezni, hogy a Grayscale 2 milliárdos 2019. decemberi vagyona egy az egyben megegyezik a PwC teljes piacot lefedő számaival, ennek az oka elsősorba az, hogy
- a Grayscale jelentése nemcsak a kriptoeszközöket, hanem az alapkezelő egyéb eszközeit (pl. likviditáskezelésre használt rövid állampapírok, bankbetétek, folyószámlák) is tartalmazza,
- illetve a Grayscale lakossági ügyfeleknek is forgalmaz alapokat, így nem mindegyik alapjuk feleltethető meg a klasszikus „hedge fund” kategóriának.
A számokból mindenesetre látszik, hogy ez az egy alapkezelő már most is a piac jelentős részét a kezében tartja.
A Grayscale növekedése alapján már látszik, hogy – ha nem lesz nagy összeomlás a piacon –, a kriptós hedge fundok valószínűleg 2020-at is alsó hangon egy újabb vagyonduplázódással zárják majd, de a mostani tendenciák alapján akár háromszoros, négyszeres növekedés is elképzelhető, ahogy a hozamok és a friss befektetői érdeklődés egyszerre gyarapítják a kriptós alapok kezelt vagyonát.
Már itthon is van ilyen
Érdemes megjegyezni, hogy 2018 óta már Magyarországon is működik ilyen alap; Szabó Dávid, az Adalfa Alapkezelő portfóliómenedzsere egy nyolcfős csapattal üzemelteti a CryptoPosition Investment Fund névre hallgató abszolút hozamú alapot.
Az alap diverzifikált kriptoportfóliót alakított ki, long és short pozíciókat is fel tudnak venni befektetési politikájuk szerint.
Az euróban denominált alapba 50 ezer eurós összegtől lehet befektetni, legalább két évre. Klasszikus hedge fund díjazási struktúrában működnek: 2%-os vagyonkezelési költséget számolnak fel a teljes tőkére és 20%-os sikerdíjat terhelnek a IBOXD3T Index hozama feletti részre.
Az alapot a HOLD-dal szorosan összefonódott Adalfa Alapkezelő jegyzi, az adminisztrátora pedig az Apex Fund Services Ltd. Az alap nettó eszközértéke tavaly év végi beszámolójuk szerint 1,36 millió euró volt.
Forrás: Portfolio.hu