2023. 02. 22.
Szerző: DeFizz
Van olyan jövedelmező kriptovállalkozás, amelynek a forgalma még a tavalyi pocsék, medvepiaci évben is meredeken emelkedett. Az árfolyama pedig megháromszorozódott az év végi mélypontokról. Az érmék kibocsátásának “ragadozó” módszere és az erős konkurencia, valamint egy folyamatban lévő reform miatt azonban a kockázatok is vaskosak.
A 2023 eleji kriptopiaci fellendülés egyik nagy nyertese a dYdX decentralizált, származékos kriptotőzsde (“perp DEX”) volt, amelynek érméje az év végén az egydolláros szintet kóstolgatta, február elején viszont már a 3,5 dollárt is elérte. A DYDX jelű kriptoeszköz jelenleg a 110. helyen áll a Coingecko listáján, 438 millió dolláros piaci kapitalizációval. A DefiLlama listáján a lekötött tőke szerint rendezve csupán a 27. protokoll (375 millió dollárral), ám a saját szűkebb területén piacvezető.
A decentralizált (azaz a blokkláncon, okosszerződés-rendszerek segítségével működő) derivatív tőzsdék mezőnyében már ez a legnagyobb szereplő, előtte csak CEX-ek, azaz centralizált váltók vannak. (Mint amilyen a Binance, vagy a csődbe ment FTX volt.) A dYdX 24 órás forgalma jelenleg 1,8 milliárd dollár.
A dYdX haladó befektetőknek, kereskedőknek pozicionálja magát, miközben a magas kockázatú derivatív piacra koncentrál. (Főleg a “perpetuals” nevű lejárat nélküli határidős termékekre.) A hagyományos és a decentralizált típusú kereskedés előnyeit próbálja ötvözni, saját vezérigazgatója, Antonio Juliano szerint is “hibrid megoldás”.
A hagyományos tőzsdék például ajánlati könyvvel (order book) dolgoznak, ekkor vételi és eladási ajánlatok egymással szemben sorakoznak egy táblázatban, a “könyvben”, és ha az árak találkoznak, összeérnek, létrejön az üzlet. Ez van a dYdX-nél is, és az ajánlatok párosítását is központi szerver végzi. Ez egy erőforrásigényes feladat, mely jelenleg a legtöbb blokkláncon komoly nehézségekbe ütközik, így a DEX-ek világában nem ez a jellemző, hanem az AMM-modell (Automated Market Maker). Itt egy automatizált okosszerződés-rendszer hozza össze az üzleteket, a kereslet és kínálat függvényében határozva meg az árfolyamokat.
A decentralizált jelleget a dYdX-nél az adja, hogy a platformon lévő értékeket okosszerződésekben tárolják, így az ügyfél értékeit nem lehet az engedélye nélkül mozgatni, felhasználni. (Nem úgy, mint a centralizált tőzsdék, köztük az FTX esetében.) A dYdX távlati fejlesztési iránya azonban az, hogy a rendszer teljesen decentralizálttá váljon, működése a blokkláncon független legyen a jelenleg működtető intézménytől (a dYdX Foundation-től).
Miért kétszerezett ez a kriptodeviza?
De mitől ugrott ekkorát a tokenek árfolyama? Egyrészt volt bőven mit korrigálni, hiszen a DYDX érmék a csúcson, 2021 szeptemberében 27,86 dollárt is értek, tehát a jelenleginek közel durván tízszeresét. Másrészt az idei kriptoeszközös mini-bikapiac növelte az összes, a forgalomból élő kereskedési platform bevételeit, így a vállalkozások értékét is. De legalább két hír is jól láthatóan javította a dYdX megítélését.
Az egyik szerint a protokollon lebonyolított forgalom tavaly 466 milliárd dollár volt, ami 40 százalékkal nőtt a 2021-eshez képest – annak ellenére, hogy milyen pocsék éve volt tavaly a kriptopiacnak. Díjbevételei 137,8 millió dollárt tettek ki. Egyes mutatók szerint a dYdX a legnagyobb bevételű protokollok közé tartozik a kriptovilágban, ahogy a következő ábrán is látszik:
Így a dYdX alapvetően ígéretes “vállalkozásnak” látszik, amelybe sokan szívesen fektetnének. Ahogy a brókercégek vagy tőzsdék is sokszor többet keresnek tőzsdekrach idején, mint boldog békeidőkben, kifejezetten válságálló és stabil üzletág tud lenni, amelyben mozog. Beleillene a kriptovilág tavalyi egyik kedvenc narratívájába, a “real yield” vagy “real money” címűbe. Ami arról szól, hogy olyan kriptókba kellene fektetni, ahol valós bevétel, jövedelem, nyereség képződik valamely tisztes üzleti tevékenységből. Nem csak az esztelen spekuláció hajtja fel, majd omlasztja össze a kriptoeszköz árfolyamát.
Lásd erről még előző cikkünket: Hogy lehet egy kriptodevizának kriptodevizája – BlokkolóÓra 231.
A vérengzést elhalasztották
Csakhogy van egy jó pár probléma is ezzel a befektetéssel. A másik említett hír, bár pozitív, egy súlyos gondra, az “érmegazdaság” (tokenomics) problémájára világít rá. Ezzel a kifejezéssel, amely már-már egy új tudománynak számít, a kriptoeszközök keresleti-kínálati viszonyait írják le, vagy vizsgálják . Például az új érmék kibocsátását, bevonását, “tulajdonosi struktúráját” és felhasználási lehetőségeit. Januárban azt jelentették be, hogy azt a 150 millió darab DYDX-tokent, amik eredetileg februárban szabadultak volna fel zárolt állapotukból, most mégsem zúdítják a piacra, majd csak decemberben.
Ezek elméleti piaci értéke a bejelentés pillanatában 282 millió dollár volt, a piacon levő mennyiség pedig lényegében megduplázódott volna. Ezek a kriptók főleg különböző alapítók, menedzserek, kezdeti nagybefektetők, alkalmazottak, tanácsadók kezébe kerültek volna, akik nagy része bizonyára eladott volna.
Megjegyezzük, hogy vannak a piacon olyan kriptoérmék is, amelyeknek a nagy részét már kibocsátották, “inflációjuk” (az új kibocsátások értéke) már minimális, esetleg nulla vagy negatív. (Például az éter.)
A ragadozó érmegazdaság
Attól, hogy elhalasztották az említett 150 millió token zárolásának feloldását, még nem múlt el a veszély, csak későbbre tolódik. A DYDX érmék már enélkül is erősen inflatorikusak, és a maximálisan lehetséges mennyiségüket egymilliárd darabban határozták meg. Ennek alig 15 százaléka van jelenleg a piacon, és viszonylag hamar, 2026-ra az összes így is a piacra kerülne a tervek szerint.
A DYDX tokenek kibocsátási ütemterve. Forrás: Coingecko.com
A “ragadozó érmegazdaság” (predatory tokenomics) tipikus, elrettentő példájaként emlegette a dYdX érméjét a Blockworks Research elemzőcég. A tokenek ugyanis a kereskedést ösztönző, forgalomarányos bónuszként eddig is ömlöttek a piacra, miközben felhasználási lehetőségük nem sok van. Nincs olyan mechanizmus – egyelőre – , amely a protokoll nyereségét az érmetulajdonosoknak visszajuttatná. (A bevételek egyelőre a rendszert működtető alapítvány kasszájába folynak be.) Irányítási céllal sem érdemes tartani, mert hat nagybefektetőnél van a szavazati jogok zöme. Még stake-elni (kamatszerű bevételért cserébe lekötni) sem lehet. Az egyetlen hasznos felhasználása, hogy akinek van belőle, az engedményt kap a kereskedési díjakból.
Előretör a konkurencia?
Korábban a dYdX az első volt a decentralizált derivatívák és a perpetuals kategóriákban, ma viszont már csak a második, illetve harmadik helyen áll. Konkurenseit mintha mostanában jobban kedvelnék. Erre utal, hogy történelmi csúcson áll a GMX és a GNS (Gains Network) érméje egyaránt. (Az utóbbi egyetlen nap alatt 30-40 százalékot ugrott egy tőzsdei bevezetés híre nyomán.)
Jönnek az amerikaiak, meg a nyereségmegosztás
Mégis van ráció abban, ha valaki DYDX tokent vásárol, de nagy a kockázat is. A dYdX jelenleg a StarkEx-szel közösen fejlesztett saját blokkláncot használ, amely egy, az Ethereumhoz kapcsolódó, úgynevezett második rétegű hálózat (L2). De dolgoznak azon, hogy a Cosmos rendszerére költözzenek át. “Amely megágyaz, keretet hoz létre más blokkláncoknak, lehetővé teszi azok könnyű, rugalmas létrehozását és futtatását” – írtuk erről.
Az átállásnak a várakozások szerint – más előnyök mellett – legalább két nagyobb árfolyambefolyásoló hozadéka lehet. Az egyik, hogy az Egyesült Államokban élő ügyfelek is közvetlenül használhatják majd a platformot, míg jelenleg nem. A kereskedési díjakat pedig meg fogják tudni osztani a tokent birtokló, “stake”-elő befektetőkkel és a blokkláncot működtető validátorokkal.
Ezt a nagy migrációt, reformot, amelyet csak “V4” néven emlegetnek, 2023 második negyedévére tervezik. Középpontjában a decentalizáció áll, ami az ígéretek szerint az ominózus ajánlati könyvet is gyökeresen átalakítja majd.