Digitális tűzzel játszani
2020.08.10.
A készpénz működéséhez nem kell nyilvántartás. Odaadom és kész. De a központi szereplő nélkül működtetett elektronikus pénz sokáig elképzelhetetlennek tűnt – egészen a bitcoin feltalálásáig. Ahogy Prométheusz visszalopta a tüzet, Satoshi Nakamoto behozta a készpénz tulajdonságait az online világba: a bitcoin egy ténylegesen birtokolható, közvetítőmentes „digitális készpénz”.
A tüzet használhatjuk jóra és rosszra is. A bitcoin a készpénzen is túlmutat: bárhonnan bárhova perceken belül eljuttatható. Mi történik, ha rosszra használják?
A bitcoin alkalmazása a terrorizmusban kézenfekvőnek tűnik, ám csak 2014-ben jelent meg: az Iszlám Állam ekkor kért először adományt bitcoinban. Később a Hamászról is kiderült hasonló. De az adományok a csoportok méretéhez képest elenyészőek: az évek alatt összegyűlt pénz „csak” százezer dolláros nagyságrendű.
Ennek egyik oka az lehet, hogy a bitcoinból hiányzik a készpénz egyik ismérve, az anonimitás. Az utalások követhetők, a bitcoin blokklánc egy információs aranybánya. Egy terrorszervezet inkább használ hagyományos készpénzt.
A világnak azonban a terrorizmusnál jóval nagyobb problémája a hatalommal való visszaélés. A Föld lakosságának túlnyomó része diktatúrában vagy olyan országban él, amit átsző a kormányzati korrupció. Így nem meglepő, hogy a bitcoin használata azok számára is veszélyes lehet, akik a szabadságért küzdenek. Ők alkották meg a „privacy coin”-okat, amik a bitcoinnál kevesebbet árulnak el a felhasználókról. Az egyik ilyen a zcash. A legelterjedtebb a monero, ami elrejti a küldő és a fogadó címét, és az utalás összegét is. Ha a bitcoin tűz, a monero lézer.
Ezt a lézert most pedig úgy tűnik, az Iszlám Állam is használni fogja. Az egyik weboldaluk szerint a kriptós adományokat ezentúl csak moneróban fogadják el, és oktatóanyagot is mellékeltek a lenyomozhatatlan pénzről.
Hová vezet ez? A tűz hasznos, sőt, a mindennapi élethez szükséges eszköz. Ugyanakkor a mítosz szerint Pandóra fájdalmat és bosszúságot szabadított a világra Prométheusz tette miatt, ami jelképezi a tűz kettős természetét. Jó ötlet volt visszalopni a tüzet, vagy lézert építeni? És számít-e, ha már együtt élünk ezekkel, és nem zárhatjuk őket vissza a szelencébe?
David Leitert
A golyóálló piramis
2020.07.17
Az Ethereum elsőként valósította meg a „világszámítógép” koncepcióját: egy több ezer komputeren futó hálózat, amin bárki futtathat applikációkat, és lehetetlen cenzúrázni vagy leállítani. Amit a bitcoin csinál az arannyal, az Ethereum azt csinálja az alkalmazásokkal.
Ez új lehetőségeket nyújt az emberiségnek. Született belőle államoktól független stabil hitelpénz, elosztott online tárhely és önálló bírósági rendszer is.
Viszont az embereknek vannak kevésbé fennkölt igényeik is. Például vonzza őket a kockázat nélküli nyereség ígérete. A blokkláncok világa az újítás jegyében épül, de elkerülhetetlen, hogy egyes hagyományos jelenségek – új köntösben, de – itt is megjelenjenek.
Ez történt a piramisjátékokkal is. Az elsők csak annyiban kapcsolódnak ide, hogy kriptopénzeket használtak az érték mozgatására. A második generációnál már az Ethereumon futott az alkalmazások logikája, de gyakori volt, hogy egy hátsó kapun keresztül a „befektetők” pénzét elkobozhatta a játék indítója – vagy ha a kód hibás volt, bárki más, aki megtalálta a hibát.
Egy új séma viszont teljesen kihasználja a világszámítógép adta lehetőségeket. A Forsage nevű piramisjátékban nincs hátsó kapu. Ezt a blokklánc transzparenciája miatt látjuk, és arról is bárki megbizonyosodhat, hogy a pénzek a szabályok szerint oszlanak szét. A kód hibátlannak tűnik. Emellett az alkalmazás nem tárolja a befizetett pénzt, hanem azonnal kiosztja a korábbi csatlakozók között, így nincs is mit ellopni.
Az eredmény? Egy leállíthatatlan piramisjáték, ami még őszinte is. Persze minden ilyennek véget vet, ha elfogynak az új belépők, de ez tűnik szinte az egyetlen fenyegetésnek. A másik, hogy valaki mégis talál hibát a kódban. De amíg ezek meg nem történnek, mekkorára fog nőni a Forsage? Mivel a világszámítógépen fut, a potenciális közönség hatalmas. Pár hónap alatt 600 ezer felhasználót szerzett, és naponta több millió dollárnyi érték cserél benne gazdát.
És vajon mit fognak lépni a világ hatóságai, amikor találkoznak a jelenséggel? A milliomossá vált alapítók akkor se tudnák leállítani a játékot, ha kényszerítenék őket. De már biztosan bánják, hogy nem titkolták el a valódi kilétüket – pedig a technológia ezt is lehetővé tette volna...
David Leitert
A legnagyobb borravalók
2020.07.07.
„0,3%, minimum 2770 Ft, de maximum 43.530 Ft.” Egy eldugott dokumentumban ilyen számokat talál, aki kíváncsi, hogy mennyibe fog kerülni a banki utalása. A transzparencia hiánya hagyján, de még drága is. És miért pont ennyi?
A kriptopénzek a fennálló rendszerhez képest a tranzakciós díjak terén is újítanak. Itt a díj mértéke nincs kőbe vésve: én adhatom meg, hogy pontosan mennyit szánok rá, mivel közvetlenül használom a hálózatot. Ez szöges ellentéte a hagyományos rendszernek, ahol közvetítőkön keresztül megy be az utalásom – én magam sosem férek hozzá például a SEPA hálózathoz.
De akkor miért fizetne bárki is többet nullánál? Mert a kriptók hálózatain is korlátosak az erőforrások – például hogy adott idő alatt mennyi adatot (bitcoin) vagy számítást (Ethereum) lehet bejegyezni. A hálózat bányászai döntik el, hogy a felhasználók utalásait milyen sorrendben hajtják végre, vagy végrehajtják-e egyáltalán. Mivel ők kapják a tranzakciós díjakat, a sorrendet a felajánlott díjak alapján állítják fel, kezdve a legdrágábbal.
Így a kaptafa-megoldások világából átlépünk a tranzakciós díjak piacára: az igényeink szerint bármit választhatunk a gyors és az olcsó közötti spektrumon. Ha sebtiben kell kifizetnem a turmixomat, akkor választhatok magas díjat. De ha a tartozás a haveromnak elég, ha pár nap múlva ér át, akkor mehet alacsonnyal is. Akkor is, ha százezreket küldök neki, mert a díj egyáltalán nem függ az utalt értéktől. A bankok járadékvadász díjképzése itt nem játszik.
Általában pár forint és pár száz forint közé esik egy átlagos tranzakciós díj. Egy néhány percen belül végrehajtott globális utalásért ez nem rossz. Ám a díjat nem csak a mi igényeink határozzák meg: ha túl sokan szeretnék egyszerre használni a hálózatot, az a díjak emelkedéséhez vezet. Ilyenkor súlyos ezer forintokba kerülhet, ha nem szeretnénk napokat várni a jóváírásra.
A magas díjaknak más oka is lehet: egy fiatal technológiával könnyebb hibát véteni. Előfordult, hogy valaki elnézte a tizedesjegyeket, vagy egy hibás szoftver felcserélte a küldött összeget és a tranzakciós díjat. Dollárezrek mentek így el egy-egy nagyon gyors tranzakcióra (gyakorlatilag egy kövér borravaló a bányászoknak).
Ám ennél is extrémebb, ami júniusban történt az Ethereumon: két tranzakció 80 ezer, illetve 130 dollár értékű étert utalt, de egyenként 2,5 millió dollárnyi tranzakciós díjjal! Vidám napja lehetett annak a bányásznak, aki hitelesítette ezeket az utalásokat. A gyanú szerint nem emberi vagy gépi hibák okozták a galibát, hanem egy támadó, aki betört egy kriptotőzsdére. A tőzsde biztonsági rendszere azonban csak előre meghatározott címekre engedett utalni, vagyis a támadó nem tudta saját magának kiutalni az étereket. Viszont kihasználta a szabad díjképzést, és a díjakon keresztül elkezdte égetni a váltó vagyonát. A feltételezések szerint ez jó alapot adhatott a tőzsde zsarolására, de azt már nem tudjuk, hogy sikerrel járt-e. Annyit biztosan elért, hogy létrehozta a világ legdrágább tranzakcióit.
David Leitert
Az ősi bitcoinok átka
2020.06.04.
A bitcoin szabályai szerint idővel egyre kevesebb új egység keletkezik. Ennek mellékhatása, hogy kezdetben bányászták a leggyorsabb tempóban: a valaha létező kínálat nagyjából 10%-a már az első évben kibocsátásra került. Akkor, amikor a bitcoin még ismeretlen és értéktelen volt, és csak kevesen bányászták. Így ez a mennyiség kevesek között oszlott szét.
A bitcoin egyedülálló tulajdonsága, hogy a feltaláló Satoshi Nakamoto kiléte ismeretlen maradt, és sok éve még a világhálóról is eltűnt. Nincs vezér, akitől a projekt sikere függ, vagy akit befolyásolhatnak az ellenlábasok. Viszont vannak arra utaló jelek, hogy ő is korai bányász volt, ő termelhette ki a kínálat kb. 5%-át (mintegy 1,1 millió bitcoint). A korai coinok java része már piacra került – kivéve, ami Satoshinak tulajdonítható. A blokklánc átláthatóságának köszönhetően bárki ellenőrizheti az érintetlen bitcoinok számát. Sokak szerint ez a vagyon örökre ott marad, mert Satoshi talán már elhunyt, elvesztette a privátkulcsait, stb. De mi történne, ha mégis megmozdulna egy ilyen ősrégi bitcoin?
Májusban egy tranzakció olyan coinokat költött el, amiket a hálózat indulása után egy hónappal bányásztak ki, vagyis 11 évig mozdulatlanok voltak. A piacon pánik tört ki és pár nap alatt 10%-ot zuhant az ár. Erre az egyik magyarázat, hogy az emberek megijedtek, hogy Satoshi „felébredt” és a többi 1,1 millió bitcoin is megmozdulhat. Ha ezek hirtelen a piacra zúdulnának, az hosszú időre betenne az árfolyamnak. De a bizalomvesztésnek lehetnek más okai is: ha kiderül, hogy Satoshi még aktív, akkor például megnő az esélye, hogy visszatér a bitcoin élére. Megjelenne a legendás alapító, akire milliók figyelnének. A bitcoin elveszítené a vezérnélküliségét, és így sebezhetőbbé válna.
Röviddel a hír után azonban kimutatták, hogy a megmozdult 50 BTC feltételezhetően nem Satoshi vagyonából való, csak egy másik korai bányászé. A potenciálisan piacra kerülő ősi bitcoinok száma is jóval kisebb lehet csak, és Satoshi színre lépése sem valószínű.
Egy másik elmélet szerint a Satoshi-coinok azért nem fognak soha elmozdulni, mert Satoshi is tudhatja, hogy milyen pusztítást okozna ezzel. A bitcoin pedig az ő találmánya, amivel a saját szellemiségét írta bele a történelembe. Ebben kárt tennie őrültség lenne. Persze teljes biztosítékot semmi sem adhat, és ez a félelem mindig felszínre fog törni, mikor egy ősi bitcoin megmozdul. Ez az átok, amivel együtt kell élnünk, ha a világ első infláció- és cenzúratűrő digitális valutáját szeretnénk használni.
David Leitert
Pizza-napi hagyományok
2020.06.01.
A kriptopénzek még fiatalok, de a köréjük kiépült kultúra annál élénkebb. Mi sem mutatja ezt jobban, mint hogy külön ünnepnapok alakultak ki, amikor a közösség a kripto-történelem egy-egy fontosabb eseményére emlékszik vissza. Egy ilyen az úgynevezett „bitcoin pizza-nap”, aminek május 22-én volt a 10. évfordulója, és hazai vonatkozása is van. 2010-ben Hanyecz László, Floridában élő magyar programozó egy fórumon 10 ezer bitcoint ajánlott fel két pizzáért. A kérést nemsokára teljesítette is valaki. Ez volt az első olyan feljegyzett vásárlás, ahol valamilyen áru bitcoinért cserélt gazdát.
Az évfordulón mi is kipróbáltuk a kísérletet, és működött. Hasonló módon akadt jelentkező, és a pizza mellé még extra desszertet is kaptunk.
Még nagyobb extra viszont, hogy Hanyecz vásárlása volt az egyik első alkalom, amikor a bitcoin egy hagyományos eszközben kifejezhető értéket kapott. Ez az érték pedig azóta sokat változott: mi 1 millibitcoint ajánlottunk fel egy pizzáért, vagyis 10 év alatt kvázi ötmilliószorosára nőtt a bitcoin vásárlóértéke. Hanyecz rendelése ma kb. 30 milliárd forintot ér. Nem is rossz pár pizzáért, mi?
David Leitert
A stablecoin-mumus: G20 kontra értéktartó kriptók
2020.05.14.
Ahogy nő a kriptopénzek iránti kereslet, úgy nő az érdeklődés a stablecoinok irányába is. Ezeket – volatilis társaikhoz hasonlóan – olcsón, határok nélkül lehet használni és blokkláncokon futnak, de értékük egy-egy világvalutához, tipikusan a dollárhoz van rögzítve. A stablecoinok így kiterjesztik a kriptopénzek nyújtotta lehetőségeket, és átformálhatják a jövő gazdaságát. Erre a G20-as tagállamok pénzügyi csoportja, a Financial Stability Board is felfigyelt: nemrég beszámolót adtak ki, amiben szabályozói szemszögből elemzik a témát. Ebben elismerik a stablecoinok előnyeit, de hosszabban ecsetelik a veszélyeiket is. Szerintük egyrészt a felhasználókat érinti kockázat, mert egy gyerekcipőben járó stablecoin elbukhat, ami anyagi áldozatokkal járhat. Viszont ha nagyon népszerű lesz, akkor akár több ország hivatalos fizetőeszközét is kiszoríthatja. Ehhez hasonló félelmek miatt ajánlják a tagországoknak, hogy alakítsanak ki egységes szabályozást, és vonják hatósági felügyelet alá az ilyen projekteket – akár az ellehetetlenítés árán is. Az FSB mindenképpen látja a potenciált, de úgy tűnik, nem a pozitív értelemben. Forrás: Decrypt.co
Bitcoin cash feleződés, kockázatokkal és mellékhatásokkal
2020.05.04.
Háttér
A bitcoin cash (BCH) a bitcoinhoz (BTC) hasonló kriptopénz, annak a “kistestvére”. A 2010-es évek közepén a bitcoint belharcok sújtották: a hálózat elérte tranzakciós kapacitásának határát, de abban nem volt egyetértés, hogy ezt hogyan növeljék. Eredményképpen a blokklánc 2017-ben két ágra szakadt – forkolt –, és a kisebbség megoldása kapta a bitcoin cash nevet. Ez a hálózat azóta külön, a bitcoinnal párhuzamosan működik, de a kettő előzményei a szétválás pillanatáig megegyeznek. Tehát akinek addig volt BTC-je, az az új láncon ugyanannyi BCH tulajdonosa is lett. Sok hasonlóság megmaradt: itt is legfeljebb 21 millió coin lesz kibocsátva, és bonyolult számítások elvégzésével, ún. bányászattal jönnek létre az új egységek. Viszont a bitcoin cash szívesebben kísérletezik, gyakrabban vezetnek be rajta új funkciókat. Így a működése kevésbé kiszámítható, ami miatt kisebb a belé vetett bizalom, alacsonyabb az ára és kevesebben is használják.
Húsvét után “feleződött” a bitcoin cash – ez az az esemény, amikor négyévenként a felére esik az újonnan kibocsátott coinok mennyisége. Az árfolyam erre nem reagált érzékenyen, a bányászokat viszont annál inkább érintette. A kisebb jutalom miatt a profitabilitásuk csökkent, így sokan más blokkláncokra tértek át. A bitcoin cash-t bányászó kapacitás látványosan zuhant: két nap alatt 4 exahash/s-ról (4×10^18 számítás másodpercenként) 0,7 EH/s-ra esett. Ilyenkor egy támadó olcsón kibérelhet egy akkora gépparkot, amivel néhány órára visszamenőleg átírhatja a blokklánc előzményeit. Tranzakciók látszatát keltheti, másokat átverhet, és alááshatja a hálózat általános megítélését. Ilyen szerencsére nem történt, és a bányászok azóta elkezdtek visszacsorogni, de a mélyponton egy ilyen támadás óránként csupán 6 ezer dollárba került volna. Az eset jól mutatja, hogy egy feleződés mennyire veszélyes lehet egy zuhanó piaci környezetben, főleg egy olyan coinnál, aminek az ára egyébként sem teljesít jól. Források: decrypt.co, coinwarz.com, crypto51
David Leitert
Tavaszi Tether nyomtatás
2020.04.27.
Háttér
A Tether Limited magáncég bocsátja ki a dollárhoz kötött értékstabil kriptopénzt, az USD Tethert (röviden USDT). A cég állítása szerint minden kibocsátott USDT mögött fedezetként egy bankszámlán ott van a megfelelő dollárérték is. Azonban a Tether évek óta nem mutatott be bizonyítékot a bankszámla egyenlegéről, a régóta ígért audittal a mai napig adósok maradtak. Alapos okunk van feltételezni, hogy a fedezet nem áll hiánytalanul rendelkezésre.
Egy másik vád a Tether ellen, hogy a 2017-es kriptopénz mánia során nagy mennyiségben és fedezetlenül kibocsátott USDT-ből vásárolt rengeteg bitcoint, aminek az árát így mesterségesen nyomta felfelé. Gyanús kereskedési aktivitás leginkább a Tether céghez köthető Bitfinex tőzsdén történt.
A Bitfinex ellen más gyanús ügyletek miatt a New York-i államügyész 2019-ben pert indított.
Mindezek ellenére a stablecoinok között az USDT rendelkezik az elsőként indulók előnyével, és kapitalizáció vagy likviditás terén piacvezető, a bizalom töretlen iránta. Ugyanakkor a BlokkolóÓra résztvevőinek egyöntetű véleménye szerint az USDT stablecoin és a Bitfinex tőzsde kerülendő.
A Tether háza táján március végén történt egy hatalmas tokennyomtatás: a Tether által használt blokkláncokon egyik napról a másikra összesen 1,5 milliárd USDT-t adtak hozzá a kínálathoz. A pénznyomtatás háttere nem teljesen világos. Egyesek szerint a kriptopénzek árfolyamesésével sokan azok eladása mellett döntenek, vagyis megnőtt a kereslet a stabil értékű coinok iránt. A Tether a megnövekedett keresletre reagálva nyomtat új coinokat. Egy cinikus vélemény szerint a Tether csak a következő árfolyam-manipulációjára készül, amikor a fedezet nélkül nyomtatott USDT-ből akarja mesterségesen feljebb tolni a bitcoin árát. Ha ez a terv, akkor valószínűleg a bányász jutalom májusi feleződésére időzítik az ár felpumpálását, amikor az új bitcoinok kínálata amúgy is lecsökken.
Aztec Protocol
2020.04.21.
Az Ethereum hálózatán létrehozott privacy fejlesztés, ami a tranzakciók összegét már képes elrejteni, a küldő és a fogadó adatait még nem, de ezen is dolgoznak jelenleg a fejlesztők. A végcél privát okos szerződések létrehozása a hálózaton.
Illetve készítettek egy webes interface-t, ami a már meglévő privát tranzakciós rendszerhez csatlakozik, amit lehet arra használni, hogy a DAI-t illetve a becsomagolt étert át lehet változtatni zkDAI-ra és zkWETH-re. Az autentikáció az anonimitás megtartása miatt bonyolult, de maga a felület használata nagyon kényelmes. Forrás: Medium.com
Semaphore – Elektronikus szavazás, név nélkül
2020.04.19.
Az anonim elektronikus szavazás témája régóta foglalkoztatja a szakértőket, mivel rettentő nehéz úgy megvalósítani, hogy bizonyítani is lehessen a szabályosságát. A kriptopénzek terjedésével viszont egyre több ilyen technológia került előtérbe, és élvez aktív figyelmet. Ilyen eszközökből épül fel a Semaphore névre hallgató találmány: úgy lehet vele digitális szavazatot leadni, hogy a szavazó kiléte titok marad, viszont bárki ellenőrizheti, hogy az szavazat egy arra jogosult féltől jön, és hogy az illető nem szavazott kétszer. A konstrukció az Ethereum blokkláncon készül, és hamarosan az app-fejlesztők is elkezdhetnek rá építeni: használható anonim szavazásra, a pénzügyi privátszféra megőrzésére, de a spam elleni védekezésre is. Forrás: Semaphore blog (Medium)
A Revolut elérhetővé tette a bitcoint mind a 7 millió felhasználójának
2020.04.16.
Az applikációban eddig is elérhető volt a kriptopénzek adásvétele a fizetős ügyfeleknek, amit most kiterjesztenek minden felhasználóra. A cég indoklása szerint a kormányzatok által kibocsátott pénzzel szemben a bitcoin alternatívát jelent. A pénznyomtatás (QE) ismételt elindításával pedig időszerű, hogy a limitált kínálattal rendelkező bitcoinhoz többen hozzáférjenek. A bitcoin mellett éter, litecoin, bitcoin cash és ripple tartására van lehetőség a Revolut számlán. A szolgáltatás árnyoldala, hogy a megvásárolt kriptopénzt a Revolut tárcájából nem utalhatjuk ki saját tárcánkba, mint ahogy kriptopénz beutalásra sincs lehetőség. A kriptopénz váltás nem olcsó a felhasználóknak, a vételi és eladási árfolyam között akár több százalék különbség is lehet. Forrás: decrypt.co